A kutatás első lépése az volt, hogy összegyűjtsek minél több Mátrát ábrázoló turistatérképet, a lehető legtöbb évből. Első lépésben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet Térképtárában kerestem ilyen anyagokat. 1970-től 2015-ig 18 darab papírtérképet találtam. Ezek a szkennelést követően már digitális formában álltak rendelkezésemre. A hiányzó évek térképeihez további forrásokat kerestem. Az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárából 34 térképet kaptam 1929-től kezdődően 2015-ig. Ezek az anyagok már szkennelve kerültek hozzám. Végül, de nem utolsó sorban Szarvas András egyéni térképkiadó tette elérhetővé számomra a legújabb Mátra turistatérképeit. Ezek közül három darab már georeferált térképet használtam fel 2016-tól 2019-ig. Így a 2019-es évhez tartozó térkép a legutolsó, az 1929-es évhez tartozó pedig a legkorábbi, ami feldolgozásra került.
A fő kiadó, aminek a legtöbb térképét felhasználtam, a Cartographia Kft. volt, korábbi nevén Kartográfia Vállalat. Ezen felül több Szarvas-Faragó, Szarvas térképpel is találkoztam, illetve egy darab Topográf Kft. által megjelentetett kiadványt is feldolgoztam.
| Az adatok forrása | Időintervallum | Darabszám | Formátum |
| Országos Széchenyi Könyvtár Térképtára | 1929-2015 | 34 | szkennelt turistatérképek |
| Eötvös Loránd Tudományegyetem, Térképtudományi és Geoinformatikai Intézet Térképtára | 1970-2015 | 18 | papír alapú turistatérképek |
| Szarvas András | 2016-2019 | 3 | georeferált PDF |
A hozzám került és feldolgozásra szánt alapanyagok közül csak a Szarvas Andrástól származó térképek voltak georeferálva, ezért a túraútvonalak digitalizálása előtt a raszteres képeket térinformatikai környezet számára alkalmassá kellett tenni. A folyamat további nehezítő körülményei közé tartozott, hogy csak néhány térkép rendelkezett földrajzi koordinátahálóval, vagy bármilyen vetületi információval. Ez a szocialista időkben hozott katonai döntések következménye, ami az 1954-es évtől kezdődően az 1960-as évek végéig bezáródóan a térképeken megfigyelhető állapot okozója. E képfájlok georeferálása – ahol lehetséges volt – a koordinátaháló metszéspontjainak segítségével történt. Viszont a további térképeken semmilyen numerikus információt nem találtam. Egyes térképeken ugyan volt kilométerháló, de ezek a kivágatok méretének függvényében eltértek egymástól. Ezt a problémát úgy oldottam meg, hogy egy, földrajzi koordináták alapján georeferált térképet használtam referenciaképként. Ezen nagy számú GCP-t (Ground Control Point) jelöltem, ami elősegítette a koordináta nélküli térképek georeferálását. Többségében útkereszteződéseket, hegycsúcsokat és hidakat vettem GCP-nek, mivel ezek helyzete az évek során többnyire rögzített (1. ábra). Átlagosan 320 ilyen GCP pontot vettem fel egy térképen. Ennek ellenére georeferálás után akadtak olyan térképek, amelyek bizonyos helyeken torzultak – ez zömmel a régebbi anyagokra volt jellemző. Ennek oka vélhetően a térképszerkesztők szándékos torzítási gyakorlata. Ennek szerencsére a turistautak adatbázisának kialakításában nem volt jelentős hátráltató szerepe.
1. ábra: GCP-k útkereszteződéseknél és hegycsúcsoknál
Vissza a lap tetejéreMiután az összes raszteres állomány térinformatikai környezetben feldolgozhatóvá vált, megkezdhettem az útvonalak digitalizálását. Ezt a QGIS térinformatikai szoftverben végeztem. Első lépésben a georeferált térképeket összehasonlítottam az OpenStreetMap-el. Az elhelyezett GCP pontok közvetlen közelében az eltérés az 1-2 méteres értéket nem haladta meg, viszont távolodva tőlük egyre nagyobb volt. A különbség mértéke más volt egy Szarvas-Faragó térkép esetében, és más egy Cartographia által kiadott térkép esetében is.
A következő lépés a turistaútvonalak digitalizálása és azok adatbázisba történő szervezése volt. Saját munkámat megkönnyítve az Overpass API (http://overpass-turbo.eu) segítségével letöltöttem a naprakész Mátra turistaúthálózatot. Mivel ez 2021-es évnek felel meg, a hozzá legközelebb álló 2019-es térképpel kezdtem az adatbázisépítést. A georeferált raszteres állomány mellé behívtam a letöltött vektoros állományt. Amennyiben a hozzáadott vektoros anyagban létezett vonalas elem az adott helyen, akkor azt az elemet megtartottam és két egyedi attribútumot rendeltem hozzá. Az egyik egy azonosító volt, ami mindig az adott térkép kiadásának éve volt, a másik pedig a turistaút jelzése, amit mindig a raszteres térkép alapján rendeltem hozzá. A „jelzes” attribútum a megfelelő túraútvonal jelzésére hivatkozott. Például a kék kereszttel jelölt útvonal a „kk” attribútumot kapta, a piros kör pedig a „pko” -t (2. ábra).
2. ábra: A kész geoadatbázis attribútumai (jelzések és a hozzájuk tartozó azonosító)
A 2019-es térképen lévő útvonalhálózat kisebb eltérésekkel megegyezett az OSM hálózatával, így csak kisebb utómunkára volt szükség, hogy az ehhez az évhez tartozó vektoros állományt előállítsam. Viszont ahogy időben haladtam visszafelé és közelítettem az 1929-es térképhez, egyre több eltérést találtam. Minden évhez az előzőleg előállított vektoros állományt rendeltem és azt formáltam az adott év raszteres térképének megfelelően. Volt olyan eset, amikor két egymást követő évben nem történt semmilyen változás a turistautak nyomvonalában. Viszont nem volt ritka, hogy egyik évről a másikra nagymértékű változásokat kellett átvezetnem. A digitalizálás során ez úgy volt észlelhető, hogy az egyik évben egy adott helyen van turistaút, az egy évvel korábbi térképen pedig még nyoma sem volt ott semmilyen jelzésnek, vagy éppen pont fordítva (3. ábra). Ilyen esetben az átmásolt vektoros állományból csak kitöröltem a nem létező elemet, illetve berajzoltam a hiányzókat.
3. ábra: Különbség a turistautak meglétében két egymást követő évben: a) 1990, b) 1991
Továbbá két különleges térképpel is találkoztam a digitalizálás során. Az egyik egy 1948-as térkép, amin a turistautakat nem a megszokott módon jelölték, hanem számokkal (4. ábra). A másik a legkorábbi térkép, az 1929-es volt. Ezen ugyan a megszokott jelzésrendszert használták, de emellett még további két szín is megjelent, a barna és a fehér.
4. ábra: 1948-as Mátra turistatérkép számokkal jelzett turistautakkal
Ily módon minden georeferált raszteres képhez (TIFF) elkészült egy GPKG (geopackage) formátumú fájl. Az elkészült 55 geopackage-t átkonvertáltam GeoJSON formátumúvá, ami a Leaflet számára könnyen kezelhető. A különálló fájlokat végül egy nagy GeoJSON-né vontam össze és ezzel elkészült a kész adatbázis a digitalizált útvonalakkal.
A térképek kivágata minden kiadónál más és más, illetve az egyes évek kivágatai között is van eltérés, ennek következtében előfordulhat az, hogy egyes térképi rétegeken tovább ér az adott útvonal a Mátra területénél.
Vissza a lap tetejére