Felméréstan alapjai gyakorlat

Időpont, helyszín

Kedd 12:20–12:50, É–1.113 Műszerlabor

Tematika

Segédanyagok

Képletgyűjtemény Hogyan NE végezze a pontraállást! (Jutub videó idekattintva)

Akkor hogyan is állítsuk pontra műszert?

1. A tripódot kinyitja a pont fölött. A lábak ne legyenek a ponttól se túl távol (mert akkor a mérőasztalt csak a hét törp tudja kényelmesen használni), se túl közel (mert akkor a rászálló légy is fölborítja a teodolitot, az meg drága mulatság lesz)!
2. Kihúzza a lábakat úgy, hogy a mérőasztal a pont fölött, nagyjából vízszintesen, mellmagasságban helyezkedjék el!
3. Fölteszi a műszert a mérőasztalra, alul középen megszorítja a kötőcsavart.
4. Belenéz az alsó kukucskába (ezt Ön a vizsgán optikai vetítőnek nevezi). Ugye, nem a pont fölött állunk? Megfogja a maga mellett lévő két lábat, és miközben a kukucskába néz, megpróbálja a két lábat úgy elhelyezni, hogy a pont a kukucska közepén legyen.
5. A lábakat erővel beletapossa földbe. Ha ez elmarad, a műszer a mérés során úgy fog féloldalra süllyedni a talajba, mint a pisai ferde torony. Az aszfaltba értelemszerűen nem kell a lábat beletaposni, Ön nem Chuck Norris.
6. A lábak hosszának állításával beállítja a szelencés libellát (az a szemtelen buborék a műszer oldalán, amely semmi szín alatt nem akar középre beállni) úgy, hogy az nagyjából a köröcske közepén legyen.
7. Elfordítja a műszert úgy, hogy a csöves libella (magyarul vízmérték) a műszertalp (az alsó háromszög alakú lemez) egyik oldalával párhuzamosan álljon. A háromszögoldal alatt lévő talpcsavarok ellentétes irányú forgatásával buborékot középre állítja. Óvatosan mozgassa a csavarokat, mert ha egy picit is megtekeri, a bubi azonnal szalad át a másik oldalra!
8. Elfordítja a műszert kilencven fokkal, és a harmadik talpcsavar forgatásával buborékot itt is középre állítja.
9. Újfent belenéz az alsó kukucskába. Ugye, hogy az a szemtelen pont arrébment? Kioldja az alsó kötőcsavart, és áthelyezi a műszert a mérőasztalon, hogy a pont a kukucska közepén legyen, majd visszazárja a kötőcsavart.
10. Ettől meg a bubik mozdultak el középről! Lépjen vissza a 7. lépésre és kezdje elölről! Vigyázzon, mert természetesen a pont tuti újra elmozdul a helyéről, így a 9. pontról sem feledkezünk meg.
11. Ha sikerült azt a helyzetet elérni, hogy a csöves libella bubija a műszer tetszőleges forgatása után is középen van, és a műszer ennek ellenére még a pont fölött is áll, akkor megfújhatja a győzelmi trombitát.

Leolvasás RöpZH

7 pont szerezhető. Az alábbi programmal tud gyakorolni rá. Aki nem ér el legalább 4 pontot, nem mehet tovább. A RöpZH-n számológép használható. A RöpZH megoldására 5 perc áll rendelkezésre.

Pontraállás

Beugró feladat, hogy minden hallgató működőképes állapotra tudja hozni a műszert. Ha 4 percen belül sikerül, 15 pont, utána minden megkezdett 30 másodperc fél pont levonás. 12 perc vagy hosszabb idő esetén nulla pont. Akinek ez a feladat nincs meg, nem mehet tovább a többi feladatra.

Beadandók

Minden beadandóban határozzák meg egy-egy saját részletpont helyzetét! A méréseket csoportosan (legalább párban) végezzék, az adatok feldolgozása önállóan történik. A beadandókat papíron kell leadni. Műszert legfeljebb két óra időtartamra kérhetnek Hajdú Edinával egyeztetett időpontban. Csak az a hallgató kölcsönözhet műszert, aki az előző két számonkérésen megfelelt.

Pontozás (17 pont / beadandó)

• Készítsen egy igényes, lényegretőrő helyszínrajzot (vázlat), amely alapján a terepen egyértelműen meg lehet határozni, hogy az Ön részletpontja hol található (azaz a rajza alapján Tanár Úr is meg tudja mondani, hogy melyik pontot mérte): 3 pont
• A helyszínrajzon legyen látható az ismert pontok helyzete a felmérendő ponthoz képest: 1 pont
• A jegyzőkönyvön szerepeljen a hallgató neve, a mérés időpontja és az időjárási körülmények: 1 pont
• A jegyzőkönyv tartalmazza hiánytalanul és könnyen áttekinthető módon az összes szükséges mérést és a felhasznált alappontok vízszintes (és szükség esetén magassági) koordinátáit: 4 pont
• A számításokat számológéppel számolva, a Matematika a térképészetben tárgyon megismert képletekkel (kivétel a poláris ponthatározás) számítsa ki; a számítás menete (képletek, részeredmények) jól követhetők legyenek! A szögek, távolságok jelöléseit mutassa be rajz(ok)on is (ez ne a helyszínrajz legyen)! A gyakorlati órán fejlesztett programmal ellenőrizheti az eredményt, de ne azzal számoljon! 4 pont
• A mérések és a számítás pontosságára 4 pont szerezhető.
• Osztályzatot csak az szerezhet, akinek legalább két beadandója eléri a 8 pontot. A le nem adott beadandó 0 pontosnak minősül. A késve leadott beadandó naponta fél pont levonást okoz.

I. beadandó: poláris ponthatározás

1. Szükséges felszerelés: tahiméter, kacsacsőrös léc, mérőszalag.
2. Állítsák föl együtt a tahimétert egy olyan ismert pontra, ahonnan összelátás van minden hallgató saját részletpontjára és két másik ismert pontra! A részletpontok lehetőleg olyan részen legyenek, ahol van némi magasságkülönbség.
3. Mérőszalaggal mérjék meg a műszermagasságot!
4. Mérjék meg mindkét távcsőállásban az irányértéket a két ismert pontra és az ismeretlen pontokra. Az ismert pontok irányának leolvasását osszák el egymás között! Az ismeretlen pontok esetén mindig az a hallgató kezelje a tahimétert és olvassa le a szöget, aki majd a számítást is végezni fogja. Az ismeretlen pontokra első távcsőállásban távolságot és magasságot is mérjen! Törekedjenek a mérést minél gyorsabban végezni, hogy a műszerlábak ne mozduljanak el! A műszert óvatosan adják át egymás kezébe, hogy a tengelyek ne mozduljanak el! Ha a műszer elmozdul, a mérést újra kell kezdeni elölről.
5. Pro tipp: ha több, mint ketten végzik a mérést, gyorsítható a mérés, ha két lécet is visznek. Amíg az egyik hallgató az egyik ponton bontja a lécet, a másik már áll föl az ő lécével a következő ponton.
6. Számítandó az ismeretlen részletpontok magassága, vízszintes koordinátái.

II. beadandó: előmetszés

1. Szükséges felszerelés: teodolit, prizma.
2. Állítsák föl együtt a teodolitot egy olyan ismert pontra, ahonnan összelátás van minden hallgató saját részletpontjára és egy másik ismert pontra! A választott részletpontoknak a másik alappontról is látszaniuk kell.
3. Mérjék meg mindkét távcsőállásban az irányértéket az ismert és az ismeretlen pontokra. Az ismert pont irányának leolvasását osszák el egymás között! Az ismeretlen pontok esetén mindig az a hallgató kezelje a teodolitot és olvassa le a szöget, aki majd a számítást is végezni fogja. Törekedjenek a mérést minél gyorsabban végezni, hogy a műszerlábak ne mozduljanak el! A műszert óvatosan adják át egymás kezébe, hogy a tengelyek ne mozduljanak el! Ha a műszer elmozdul, a mérést újra kell kezdeni elölről.
4. Ismételjék meg a mérést a másik ismert pontról!
5. Számítandók az ismeretlen részletpontok vízszintes koordinátái.

III. beadandó: ívmetszés

1. Szükséges felszerelés: teodolit, mérőszalag; választhatóan E-mintás léc vagy prizma és rátéttávmérő.
2. Állítsák föl együtt a teodolitot egy olyan ismert pontra, ahonnan összelátás van minden hallgató saját részletpontjára! A választott részletpontoknak egy másik alappontról is látszaniuk kell.
3. Mérőszalaggal mérjék a műszermagasságot, írják föl a prizma magasságát (ha nem az E-mintás léccel dolgoznak)!
4. Az ismeretlen pontok esetén mindig az a hallgató kezelje a műszereket és olvassa le a szöget, aki majd a számítást is végezni fogja. Mérje meg az ismeretlen pontokra vagy a távolságot kétszer egymás után a rátéttávmérővel (a számtani közepével számoljon), vagy az első távcsőállásban jegyezze föl a három vízszintes szál helyét az E-mintás lécen! Olvassa le a zenitszöget is első távcsőállásban! Törekedjenek a mérést minél gyorsabban végezni, hogy a műszerlábak ne mozduljanak el! A műszert óvatosan adják át egymás kezébe, hogy a tengelyek ne mozduljanak el! Ha a műszer elmozdul, a mérést újra kell kezdeni elölről.
5. Ismételjék meg a mérést a másik ismert pontról! Ne felejtsék el a műszermagasságot itt is följegyezni!
6. Pro tipp: ha több, mint ketten végzik a mérést, és E-mintás léccel dolgoznak, gyorsítható a mérés, ha két lécet is visznek. Amíg az egyik hallgató az egyik ponton bontja a lécet, a másik már áll föl az ő lécével a következő ponton.
7. Számítandók az ismeretlen részletpontok vízszintes koordinátái. Ezután mindkét ismert pontról trigonometrikus magasságméréssel kiszámítja a pont magasságát is; a két magasságmérést a távolság reciprokával súlyozva átlagolja!

IV. beadandó: hátrametszés

1. Szükséges felszerelés: teodolit, prizma.
2. A teodolitot minden ponton az a hallgató kezeli és állítja pontra, akié az adott részletpont. Állítsa a teodolitot egy olyan saját részletpontra, ahonnan három ismert pont látszik!
3. Mérje meg az irányértéket mindkét távcsőállásban, mindhárom pontra!
4. Adja át a teodolitot a következő hallgatónak, aki átviszi azt saját pontjára, és ott elvégzi ugyanezt a mérést!
5. Számítandók az ismeretlen részletpontok vízszintes koordinátái.

Osztályozás

Görbe osztályzathoz legalább 45 pont elérése szükséges a félév végére.