Térbeli referenciarendszerek előadás

Időpont, helyszín

Hétfő 8:30–10:00, É 7.87 rajzterem és kedd 12:15–13:45 (csak bizonyos heteken) É 7.87 rajzterem

Tematika

A tantárgy elvégzéséhez a BSc szintű Földi és Térképi Koordináta-rendszerek tárgy anyagára lesz szükség. A kurzus azoknak a hallgatóknak hasznos, akik szeretnék megérteni a valódi vetületek matematikáját, és ismereteket szereznének a földi mérések során használt koordináta-rendszerekről.

Ajánlott irodalom: Györffy János: Térképészet és Geoinformatika II. tankönyv, Kerkovits tanár úr három szuper jegyzete: Alapszak Mesterszak 1 Mesterszak 2 http://mercator.elte.hu/~szremko/geogebra/index.html; http://mercator.elte.hu/~gyorffy/jegyzete/MScVettan/MScVet1.html és https://www.youtube.com/watch?v=y4UuOuVm8ZQ

Az itt látható tanterv csak tájékoztató jellegű, apróbb eltérések, cserék előfordulhatnak!

IX. 11. Gömbi geometria
IX. 12. Ellipszoidi geometria
IX. 18. A proj string és az EPSG-szám. Magassági dátumok
IX. 25. Transzformáció eltérő alapfelületek között
IX. 26. Vetületek osztályozása, torzulások fajtái a vetületekben
X. 2. Hossz- és területtorzulások felírása parciális deriváltakkal, a fokhálózat képének torzulásai
X. 9. Torzulások szemléltetése a torzulási ellipszissel és torzulási izovonalakkal, speciális torzulású helyek a vetületekben
X. 10. Vetületi torzulások csökkentése fokhálózat-elforgatással, nem-affin torzulások
X. 16. Perspektív síkvetületek, Postel és Lambert síkvetületei
X. 24. Ginzburg I., UPS, Roussilhe és Amersfoort vetületek
XI. 6. Perspektív hengervetület, Braun, Gall és Marinosz vetületei
XI. 13. Behrmann, Peters, Mercator, Miller vetületei, a Web Mercator
XI. 14. Cassini–Soldner, Gauss–Krüger, UTM, Rosenmund, Hotine vetületek
XI. 20. Perspektív kúpvetület, Ptolemaiosz, de L’Isle vetületei
XI. 27. Lambert, Albers, Lambert–Gauss vetületek
XI. 28. Képzetes hengervetületek
XII. 4. Képzetes sík- és kúpvetületek
XII. 11. Kartogrammok, fókuszálás, különleges vetületek
XII. 12. Esetlegesen elmaradt óra pótlása. Ha nem maradt el óra, ezen a héten nincs előadás.

Számonkérés

A vizsgázás feltétele egy beugró feladat elkészítése: A tanszéki térképtárban beszkennel veszteségmentes tömörítéssel öt darab legalább 3500 km (országcsoport) kiterjedésű térképet. A térképek legalább három különböző atlaszból származzanak! A térképek között legalább egy olyan kell legyen, amelyiknek a vetülete Ön szerint nem megfelelő (pl. ehhez a tematikához nem szerencsés vagy botrányosan torz). A térképek közül legfeljebb kettő lehet világtérkép, a többi mindenképp kisebb (félgömb, kontinens, óceán) kiterjedésű. A képeket töltse föl a K:\kerkovits\vettan1\VEZETÉKNÉV\ könyvtárba, és egy txt állományban minden térképre írja le, hogy Ön szerint mi a vetülete, egyetért-e a vetületválasztással és miért? (Kb. 10-30 szó / térkép.) Ha nem ért egyet, javasoljon másik vetületet!

A tantárgy szóbeli vizsgával zárul. A vizsgán négy feladatot kap. Az első feladat egy rövid beszélgetés a beugróról. Ezt követi a tételhúzás és a fölkészülés.

II. feladat: Meséljen!III. feladat: Mutassa be a vetületet!IV. feladat: Vezesse le!
1.A vetület fogalma, átszámítás vetületek közöttTerülettartó kúpvetületekAlbers-vetület
2.Vetületek osztályozásának lehetőségeiSzögtartó kúpvetületekLambert–Gauss-vetület
3.Vetületekben föllépő torzulások fajtáiKépzetes kúpvetületekFokhálózat képe által bezárt szög képlete
4.A torzulási ellipszis adatai és a torzulási viszonyokMeridiánban hossztartó kúpvetületekDe L’Isle-vetület
5.Tissot tételeÁlt. torzulású nempersp. hengervetületek, Cassini–SoldnerMinimális és maximális hossztorzulás képlete
6.A torzulási izovonal és a legnagyobb szögmegváltozásPerspektív és kváziperspektív hengervetületekLegnagyobb szögmegváltozás képlete
7.Vetületek megadása a térinformatikábanTerülettartó hengervetületekBehrmann-vetület
8.Gömb és ellipszoid összehasonlítása (vetületek, alkalmazás, geodéziai feladatok)Mercator és Web Mercator, EOV, Gauss–KrügerSzögtartó hengervetület
9.Torzított kartogramok, fókuszált vetületekKépzetes hengervetületekTerülettorzulás általános képlete
10.A geodéziai és a magassági dátumPostel és Ginzburg síkvetületeiPostel-vetület
11.Fokhálózat-elforgatás elve és lehetséges céljaiLambert síkvetületeLambert síkvetülete
12.A NATO vetületi rendszerePerspektív síkvetületekPerspektív síkvetületek általános képlete

Szóbeli vizsga menete: A tételt a hallgató sorsolja ki magának. A hallgatónak egy alkalommal lehetősége van a kisorsolt tétel helyett új sorsolást kérni, ez 2 jegy levonással jár. A tételt az előző hallgató felelete alatt írásban kidolgozhatja (ehhez csak tollat hozhat magával, papírt én adok), majd kb. 10-15 percben adhatja elő, ezt követően kérdezek. A feleletben a feladatokat tetszőleges sorrendben teljesítheti, azokat tetszés szerint összevonhatja. A harmadik feladatban ismertetett vetületekhez mindig kell példát mondani, hogy milyen tematikánál érdemes választani. A negyedik feladat a tétel egyik vetületének vagy valamelyik alapvető képletnek levezetése. A kúpvetületek konstansait nem kell a hossztartó parallelkörökből kifejezni. Legalább a levezetés lépéseit tudja felidézni! Ne akarja megúszni, biztosan rá fogok kérdezni!

Jeles: Négyes plusz a negyedik feladatot nem blicceli el.
Jó: Hármas plusz minden vetülethez ismeri, hogy milyen paraméterek (pl. két hossztartó parallelkör) állíthatók be.
Közepes: Kettes plusz a mese része összefüggő és részletes, az alapvető képleteket fejből tudja, minden vetülethez tud példá(ka)t mondani, milyen tematikához jó.
Elégséges: Alapfogalmakat ismeri, vetületeket helyesen osztályozza torzulási jellemzők és fokhálózat képe szerint.
Elégtelen: Instant bukás, ha nem tudja, hogy nincs hossztartó vetület; nem tudja fölsorolni a három alapvető torzulási modulust. Ha valaki rosszul sorol be egy vetületet (pl. Mercator vetületét nem a szögtartó hengervetületek közé teszi) vagy egy alapvető fogalmat (pl. hossztorzulás, ferdetengelyű vetület) nem tud definiálni, strigulát kap; három strigula összegyűjtése esetén a vizsga elégtelen érdemjeggyel véget ér.

Házirend

Az általam tartott foglalkozásokon a jellemző egyetemi foglalkozásokhoz képest jelentősen eltérő magatartási szabályok vannak életben. Kérem ezek megszívlelését! A fő szabály, hogy a foglalkozásokon mindent szabad, ha az társait nem hátráltatja a tanulásban. Néhány gyakorlati példa:

  • Az óráról bármikor ki-be lehet járni. Inkább menjen ki mosdóba, minthogy emiatt ne figyeljen a tananyagra! Fontos viszont, hogy ezzel társait ne zavarja, ne kéredzkedjen ki, laposkúszásban hagyja el a termet és érkezzen vissza! Hasonlóképpen kérem, hogy ha az órára késve érkezik (semmi baj, bárkivel előfordul), ne köszönjön, ne kérjen elnézést, laposkúszásban foglalja el helyét! Katalógusos óra esetén, ha késése kis mértékű volt, óra végén reklamálhat, hogy bekerüljön a katalógusba.
  • Táblás tantermi órán főszabályként megengedett az étel, ital fogyasztása, de hagymaszaggal, zacskócsörgetéssel, csámcsogással ne zavarja az órát! Szépen csendben, diszkréten! Gépteremben a szünetekben is tilos az étel- és italfogyasztás!
  • Szabad hiányozni (katalógusos óra esetén korlátozott mértékben), de nem hivatkozhat arra, hogy valamiről, ami az órán elhangzott, azért nem tud, mert hiányzott. Vannak évfolyamtársai, bátran tanuljanak együtt a számonkérésekre! Ez vonatkozik a házi feladatokra, beadandókra is: kizárólag a feladatok másolása számít etikátlannak, a kooperációt bátorítom.
  • Az órán bármilyen elektronikus eszköz használata (számítógép, okostelefon stb.) megengedett, de szigorúan néma üzemmódban. Bár örülök, ha órai jegyzetet nézeget rajtuk, amíg nem ad ki hangot, nem érdekel, mi van a képernyőn. Viszont ha lemarad valamiről ilyen jellegű egyéb tevékenység miatt, nem fogok semmit újra elmondani. ZH alatt a kütyüket kötelező a táskában tartani, akinek az asztalán kütyü található, annak újra kell írni a ZH-t!
  • Beszélni csak nyilvánosan szabad, az egymás közti sustorgást, beszélgetést mellőzzék! Szabad viszont az órához hangosan hozzászólni akár kézfeltartás nélkül is. Örülök, ha hozzászólása:
    • Figyelmeztetés, hogy túl gyorsan beszélek, Ön nem érti az anyagot
    • Érdeklődő, részletekbe menő kérdés
    • Olyan poén vagy rövid személyes tapasztalat, amely a tananyag memorizálását segíti